Amit Én megtudok csinálni, arra Te is képes vagy!
Gyere, tarts velem és megmutatom, hogy mássz ki a "túlélő" üzemmódból, a sok megpróbáltatás ördögi körforgásából és hogy légy erős, magabiztos és sikeres mindezek után is.
Engem a nagynéném vitt rá az útra, de útközben megtanultam kiteljesedni, bízni és szeretni Önmagamat, mert ahhoz, hogy mások szeressenek, előbb el kell fogadnod azt aki vagy! Ahogy ezt sikerült elérnem, nem csak álmaim, de célom is lett.
A gyerekkor, amin már nem lehet változtatni...
Nekem nehéz gyerekkorom volt, otthon nehezen tudtak kezelni és válogatós is vagyok.
Az iskolában jól viselkedtem, de alsóban olyan traumákat szereztem, amelyek végig kísérik az életem.
A menzán arra kényszerítettek, hogy megegyük az ételt, ha szeretjük, ha nem.
Azóta sajnos hiába szeretnék példát mutatni, egyszerűen hányingerem lesz ha olyat akarok megenni, amit nem szeretek. Ez napjainkban úgy kísért, hogy hiába akarok esélyt adni a halnak, vagy mócsingos húsnak, megérzem az állagát vagy ízét és egyből kijön, még lenyelni sem tudom.
De hiszem, hogy egyszer sikerül feldolgoznom és magam mögött hagyni ezt is.
A kirekesztett iskolás évek.
Hiába próbáltam nyitni az osztálytársak felé, mindig kigúnyoltak, csúfoltak engem. Elég magas voltam már általános iskolás ként is. Én hiába szerettem, hogy magas vagyok, a többiek kevésbé. Az iskolában csendes voltam, mert pajzsot kellett vonnom magam köré, hogy túléljem azt az időszakot.
Otthon a 8 évvel idősebb bátyámmal minden házimunkából ki kellett vennünk a részünket és én már kiskorom óta másabb voltam mint az átlag lányok. Én kivettem a nehezebb munkákból is a részem. Fát hordtam, talicskát toltam és igen, szerettem fát hasogatni is. Bátyám meg inkább elmosogatott. Még 14 éves voltam amikor öcsém született és otthon is elvárták, hogy vegyem ki a részem ebből és segítsek ott is. Nagyon szerettem, de aztán elkezdett nőni én közben középiskolás lettem, kollégiumba jártam. Mivel kicsi kora óta sokat foglalkoztam vele, ő meg rosszcsont gyerkőc volt, a nevelésében is ki akartam venni a részem, de hamar rá kellett ébrednem, hogy ő nem lesz nevelve. Én kikaptam emiatt, a kicsire meg rá volt hagyva.
A középiskola sem volt könnyű, ott sem volt nálam sokkal magasabb fiú max 1-2 db évfolyamonként. Valahogy itt kezdődhetett a depresszióm. Mindenki engem hibáztatott és én is magamat hibáztattam mindenért. Sajnos a szüleim nem értették és nem is tudtak velem mit kezdeni.
Ezer meg egy lehetőségem lett volna feladni, nagyon nehéz volt, de a remény tartotta bennem a lelket és nem adtam fel!
A "szőke herceg fehér lovon" nem létezik.
Egészen 16 éves koromig vártam, mert hát a férfinak kell kezdeményezni... Na meg a lópikulát... ez nem igaz.
Abban az időszakban nem tudom mit gondoltak a férfiak, vagy mire vártak, de hozzám össz vissz 1 pasi közeledett, de az is akkor amikor csak 12 voltam és én akkor még féltem a fiúktól.
15 éves koromtól bátyám elvitt a haverjaival bandázni, házibulikba, sörfesztiválra, akkor találkoztam a kedvenc hobbimmal is, a tűzzsonglőrködéssel. Akkor mentett meg a rock zene. Végre tudtam valamivel azonosulni, úgy éreztem kiteljesedek a zene hallgatása által. Összeillett a hobbimmal is.
16 évesen tapasztaltam meg igazán milyen érzés ha szeretnek, meg az ellenkezőjét is. De tanultam abból is. Azóta még fontosabbnak érzem, hogy ha eljön az idő, mindenre is felkészítsem a lányaimat. Én csak iskolából és az internetről tudtam tájékozódni. Anyu nem mondta, én meg féltem kérdezni.
Aztán felvettem a "gatyát" és én kerestem magamnak párt. Egészen addig amíg meg nem találtam Norbit. De ő sem egyből adta be a derekát. Elsőnek mikor ráírtam, vissza se írt! Majd egy évvel rá sikerült "levennem a lábáról". Vagy ahogy mások mondták " a szájába repült a sült galamb".
Szóval már eddig is láthatod, volt megpróbáltatásom bőven, mindből tanultam, de még a java hátra, görgess tovább és meglátod mikor nem szabad feladni!
A jövőkép, amibe még iránymutatást sem kaptam.
Még általánosban sem tudtam eldönteni, milyen irányba kellene elindulnom. Ha anyámékat kérdeztem, annyival letudták hogy magamért tanuljak, döntsem el én, az én életem. Hát tudatlanságomba beadtam 2 helyre is a jelentkezést a műszaki suliba ahova bátyám járt a Trefortba, meg a mezőberényi gimnáziumba. Eljött a nyár... a Trefortból nem jeleztek vissza, nyár végén meg a mezőberényi iskola kiküldött egy papírt, hogy az Evangélikus egyház átveszi. Mivel nem tudtam máshova menni, így kénytelen voltam elfogadni. Szerencsére a hittant megúsztam, de heti 1x volt áhitat, meg az évnyitók, évzárók is ott voltak. Hát mit ne mondjak, nagyon megutáltam. Kicsik voltak a padok, alig tudtam ülni, csak srégan, a harisnyát folyton szét szaggatta, ha meg el mertem aludni, még le is szidtak... alig vártam, hogy szabaduljak.
Aztán végre leérettségiztem, hova tovább.. pénzem nincs és a szüleim sem engedhették meg maguknak, hogy főiskolára menjek. Szerettem rajzolni dekoratőrnek jelentkeztem. Nyár végén a beiratkozáskor közölték, hogy nem indul, válasszak másikat a többi szakból.
Bolti eladó - az lehetek az érettségivel is,
pincér - én nem tudok úgy angolul kommunikálni,
vendéglátás szervező - azt se tudom mit csinál,
szakács - válogatós vagyok, nem kóstolok meg akármit.
Így maradt a cukrász szakma. Itt még annyit megjegyeznék, hogy a 2018-as Szakma Kiváló Tanulója Verseny 2. Helyezettje lettem. De akik elkísértek nem örültek a sikeremnek és végig azt mondták nekem hogy nem érdemlem meg. Sajnos a szeretteim nem tudtak velem lenni akkor így ezt is traumának éltem meg. Hiába szép eredmény volt.
De itt sem adtam fel. Igaz nem is tudtam örülni a sikeremnek, de megéri várni!
Az alkalmazott lét árnyoldala.
Sok helyen dolgoztam már, nagyon sok munkakörben.
Dolgoztam cukrászként, minőségellenőrként, bolti eladóként, csiszoltam ülést, voltam betanított pék, dolgoztam kooperációs- és raktári adminisztrátorként is, voltam nemzetközi sofőr puttonyos 3,5t alatti kisteherautóval és végül szőnyeg szegély varrónőként.
Ebből 2 helyen volt jobb dolgozni, mert családias volt a légkör, de azok betegség miatt bezártak meg a covid miatt leépítettek onnan. De mindegyikben egy a közös, nem a munkámat fizették meg, hanem az időt, amit ott töltöttem. Ha több pénzt akartam túlórázni kellett, tehát még több időt dolgoznom bent. Sajnos sok helyen ígérgettek hogy emelnek a fizun, jobban fogok keresni, de egyiknél sem lett így.
A várva várt gyermek vállalás, amely nem áldással kezdődött.
Vettünk egy házat 2019-ben és megmondtam az újdonsült férjemnek Norbinak, hogy akkor vágjunk bele a baba projektbe ha lesz wc a házban, mert csak kinti pottyantósunk volt 2 is. Na 2020-ban kivettük a kádat és betettünk egy wc-t és egy tusolótálcát a helyére. Közel sem volt kész a ház, de volt wc így készen álltunk rá.
Egy jó évet kellett várni, 2021 november vége, 2 csíkos teszt, irány a doki. Az elsőn még nem látszódott, pedig megvártuk azt az időt amit mondtak, beutaltak újabb ultrahangra 2 héttel később. Nézik, nézik... nincs szívhang és nem formás. Menjek fel és kérjek időpontot kisműtétre(vetélésre). Akkor bennem és a férjemben is egy világ dőlt össze. Még 1,5 hetet kellett várni mert dec.27.-én karácsony után kellett befeküdnöm azok az anyák közé, akik abortusszal vetették el az élő magzatjaikat. Délután hazamehettem, de nem voltam már a régi. Sok idő kellett, mire megbékéltünk a tudattal, hogy jobb így, beteg lett volna, ha meg is marad.
Aztán 2022 decembere. Féltem hogy fájni fog a karácsony, de akkorra már pocakban volt az első kislányom a Zoé. Karácsony előtt egy héttel ott volt a 2 csíkos teszt így segített átvészelni a karácsonyt. A terhességem könnyű volt, de nem dolgozhattam az előző elvesztése miatt. A szülés nem volt egyszerű. 41.hétre indították de a gyógyszerek hatására visszafele fejlődött a méhszáj, az oxitocintól elmúltak a görcsök így maradt a császár. Ott az epidurálist félre szúrták és emiatt is engem hibáztattak, mert az ideg amit eltaláltak, egyenesbe kihúzott így 3-4x szúrtak. Ezt is akkor még traumának éltem meg. De épségben megszületett Zoé, ez volt a lényeg.
Itt már felelős voltam egy kis életért, de elkövettem a legnagyobb hibát. megfeledkeztem magamról. Csak az volt fontos, hogy a picinek jó legyen.
Meg lehet oldani másképp is. Most már tudom. Attól, mert gyermekünk születik, nem elengednünk kell magunkat, hanem még jobban kapaszkodni abba, akik voltunk. Mert azzal, hogy azt az életet éljük amit szeretnénk, ha vannak álmaink, azzal példát mutatunk nekik.
Megmutatjuk, hogy képesek rá és lehet élvezni az életet, gyerekekkel együtt is.
Mikulásnapi rémálom...
2023.december.06-a, akkor már 3 hónapos volt a kisbabám.
Tisztán emlékszem, hogy este nagy nehezen próbálom elaltatni a kicsit. Szoptatás, ringatás, sétálgatás vele, aztán kb 23 óra volt mire elaludt. Nem telt el 5 perc és arra lettem figyelmes hogy kintről 2 zseblámpa világít befele az udvarról és közelednek hátrafelé a bejárati ajtóhoz. Én gyors kaptam fel egy köntöst, de akkor már dübörögtek, hogy "rendőrség". Kimegyek, kinyitom az ajtót. Kint szakad az eső. A rendőrök meg közölték, hogy ég anyukámék háza, már ott vannak a tűzoltók, oltják, de pizsamában szaladtak ki anyukám és öcsém, vigyek nekik száraz ruhát és hozzam őket haza. Szóltam a férjemnek, vigyázzon a kicsire, most aludt el, én megyek. Gyors felöltöztem, fogtam 2 adag ruhát, be a kocsiba és szakadó esőbe mentem.
Az út le volt zárva, mert a tűzoltók végig elfoglalták. Nagynehezen a latyakos sárba mentem el a szomszéd házig a füves részen. Anyukám a tűzoltó autóban, próbálta elmondani mi történhetett. Öcsémet akkor már a szomszédból szedtem össze. Mindkettőben tarthattam a lelket. Kb egy órát várni kellett, de aztán hazavittem őket magunkhoz, apukám akkor már úton volt haza, hogy anyu mellett lehessen. De reggel ment is vissza dolgozni.
Kb 3-4 hónapot töltöttek el nálunk, mert nem akartak máshoz menni. A kislányom nagyon rossz alvó lett. Minden zörejre felébredt. Mert hiába mondtuk el hogy ez a mi házunk, más szabályok vannak, túlzottan nem érdekelte őket. Ezek után kocsival is alig tudtam elvinni még 10 percnyire se a gyereket. Én nem voltam jól és ezt a gyerekem is érezte. Mivel a saját házamban sem lehettünk a főnökök. Ott amiért annyit dolgoztunk, így sokat veszekedtünk akkoriban és a házasságunk is majdnem ráment.
De nem adtuk fel! Bíztunk benne, hogy leszünk még boldogok!
Egy olyan lehetőség, amely nagyon sokszor jól jött volna.
Végre egy megoldás, ami átsegít a nehéz időkben és megtanít kezelni a helyzeteket.
"Egy igazi önzetlen jótett, újabb önzetlen jótettet szül" ami végül megtanított, hogy szeressem magam.
Nagynéném adott 2025 tavaszán pár üveg mintát.
De akkor még nem mertem használni, úgy voltam vele, majd ha baj lesz, akkor jó ha van.
Először a pereskedésnél vettem elő és alig hittem el. Most az először csöndben tudtam maradni. Ha ideges vagyok végig beszélek(mindkét császáromat végig dumáltam az altató orvossal). De most tudtam hallgatni és hagytam, hogy az ügyvéd beszéljen helyettem.
Aztán itthon veszekedések után is használtam, jobban átláttam a helyzetet és nyugodtan meg tudtuk beszélni.
Hát én ekkor azt hittem, hogy függőséget okoz. De azóta kiderült "NEM" okoz, csak annyira ramatyul voltam, hogy egy vállalható szintbe akartam hozni magam.
Egy egyszerű döntés – Félni vagy Élni?
Féltem, hogy mi lesz ha megszületik a második kislányom.
Féltem hogy nem leszek elég jó, nem tudom elaltatni őket, nagyon sok minden aggasztott.
Aztán mellé még elkezdtem dolgozni is. Az altatás este nyolctól van. A zoomok heti kétszer este nyolctól. Szintén féltem, hogy nem tudok részt venni. Egyszer-kétszer megpróbáltam, de a nagylányom csak visított. Így feladtam. Hanyagoltam egy ideig.
Aztán decemberben az évzáró zoomon részt vettem. Meglepetésként ért, hogy mindkettő gyerkőc elaludt közben. Azóta minden esti zoomon részt veszek, mert aközben is ugyanúgy elalszanak. Megteremtettem magamnak a rosszat, mert féltem tőle.
Nem szabad félni, mert egy életünk van. Élni kell.
Eldöntöttem, hogy nem félek többet.
Elég jó vagyok, megtanultam bízni és szeretni Önmagamat.
Ezáltal a gyerekeim büszkék lehetnek rám.
"Félni felejts el!"
Az út amit választottam, ahol sosem leszek egyedül, mindig lesz kire számítanom.
Amikor belevágtam, csak azt láttam, mennyire pozitívan hat azokra akik beinvitáltak.
Úgy éreztem én is akarom ezt, de akkor még nem sejtettem, mekkora hatással lesz rám. Csak tudtam, hogy szükségem van rá.
Elkezdtem, támogattak, de eleinte még magamat kellett megtalálnom. azt hittem, ha beleteszem a maxot, úgy, hogy nem hiszek magamban, elég lesz. Hát nem így lett. Csak csináltam és nem értettem miért nem jön a siker. A csapat ekkor is megtartott, segített, tanultam és mindent is akartam.
Ez így nem mehetett tovább. Le kellett gyűrnöm az attitűdjeimet. Lassítanom kell és fókuszt, célt adnom annak amit teszek.
Bevált. Adtam célt magamnak. Megnéztem mi kell a célhoz(csapat bővítés), a fókuszt oda tettem, de nem messzire, mindig a következő lépésre, így hogy tudtam mit akarok, jött is a siker. Olyan célt kaptam, amit örömmel képviselek életem végéig.
Az egészben a legcsodálatosabb, hogy nem kell egyedül végig mennem. Segítenek és Én is segíthetek másoknak, hogy jól legyenek. Akkora megtartó ereje van a csapatnak, képesek vagyunk együtt örülni és együtt sírni is. Mert itt Önmagunk lehetünk a magunk érzékenységével együtt. Itt annál többek vagyunk, minél jobban megnyílunk és merünk Önmagunk lenni. Elfogadjuk saját magunkat és egymást is a hibáinkkal együtt.
Végre nem félsz a naptól, hanem kíváncsian várod és élvezed.
Képzeld el hogy, végre nem csak túlélni próbálsz, nem félsz – hanem ÉLSZ.
Ahol boldog tudsz lenni a gyermekeiddel együtt, élvezni tudod az anyaságot. Nem vagy elhavazva a feladatokkal, hanem mindenre jut időd, a gyerekek mellett is. Te nem stresszelsz, így a gyermekeid is kiegyensúlyozottabbak.
Mersz álmodni és meg is tudod valósítani a céljaidat.
Ha még nem vagy szülő, akkor is képes lehetsz elfogadni magadat. Megtanulod a saját értékrendjeidet és szeretni tudod azt aki vagy.
Bárhol is tarts! Sose késő elindulni a változás felé!
Én most megmutatom a rövidebbik utat, nem garantálom, hogy döcögő mentes lesz! De azt garantálom, hogy végig világítani fogok, merre menj és ott leszek, hogy neked is megadasson az a szabadabb élet, amivel most még csak álmaidban ha találkoztál. De képes leszel megvalósítani,mert mi hiszünk benned!
Szeretném mindenkinek megadni az esélyt, aki változtatni akar a helyzetén. Aki befektetne magának egy szebb jövőbe, vagy egy egészségesebb életbe.
Ne más miatt tedd meg! Magad miatt hozd meg ezt a döntést!
De ha már vannak gyermekeid, hidd el hálásak lesznek, ha visszatekintenek erre a pillanatra, amikor úgy döntöttél, hogy nem más életét akarod élni, nem rossz dolgokat akarsz magad köré, hanem azt hogy Szeressenek, Elfogadjanak és Támogassanak TÉGED.
Itt és Most jött el az idő, hogy dönts a jövődről.
Mit szeretnél?
Egy út, ami lehet döcögős az elején, de hamarabb odaérsz mint ha kerülőúton mennél.
👉 Használom, mert segít és tanít kezelni az érzéseimet.
👉 Elmondom, mert szeretném, ha másoknak is ott lenne ez a segítség a kezükben.
👉 Megosztom, mert nem akarom magamban tartani. Azt akarom, hogy ne szenvedjenek ennyien.
A doTERRA nekem nem "még egy termék a polcról". Nekem ez a tudatosságot jelenti, a bátorságot. Hogy használom és nem egyedül kell megoldanom, nem kell szenvednem évtizedeket és nekem Óriási ajándék az hogy annyira tiszta, hogy használhatom a gyermekeimre, állataimra is. Nekik nem kell annyi traumát megélniük, nem kell annyi gyógyszert beszedniük és ez mindig ott lesz már nekik segítség képpen.
A csapat, amibe érkezel, szeretettel vár, bárhonnan jössz. Örömmel támogat és biztat amikor a legnagyobb szükséged lesz rá. Itt bárkire számíthatsz. Plusz egy komplett rendszert is kapsz, amire támaszkodhatsz. Folyamatosan bővítjük a tudástárunkat és mindenki házi praktikáját fellelheted benne. Támogatni fog a fejlődésedben, nagyszerű tanösvényekkel, képzésekkel bővítheted a tudásod.
Ha pedig szeretnél másoknak is segíteni majd, bármikor dönthetsz úgy! Építhetsz magadnak egy stabil, nyomás nélküli jövőt, ahol te döntöd el, milyen tempóban akarod csinálni és te szabod meg a saját határaidat. Nem mások döntik el helyetted.
Ez számomra nem egy munka, hanem hivatás. Itt szabadon dolgozhatok, úgy ahogy szeretnék. Végre lett célom és jövőképem. Itt megengedhetem magamnak, hogy beteg legyek, vagy épp azt hogy a szüneteket itthon töltsem a gyerekekkel.
Nincs olyan amit Én tudok és Te nem tudnál megcsinálni!
Olyanokat keresek, ...
✅ Akik eddig féltek, de készen állnak a változásra, készek arra, hogy tegyenek végre magukért valamit és ne mások elvárásainak akarjanak megfelelni.
✅ Akik szeretnének végre kilépni a "túlélő" üzemmódból és szeretnék végre élvezni az anyaság örömeit.
✅ Akik szeretnének egy jobb, élhetőbb jövőt felépíteni maguknak némi iránymutatással.
✅ Akik eddig úgy érezték, nem elég jók, és szeretnék felépíteni az Önbizalmukat.
✅ Akik szeretnének tartozni valahova, egy családias csapatba, ahol elfogadják azt aki vagy.
✅ Akik lelkesek és fogékonyak a tanulásra, akik szívesen elsajátítanák vagy akár tovább is adnák ezt.
És ha nem csak magadon szeretnél segíteni, hanem te is úgy érzed, örömmel átadnád másnak és tiszta szívből kivezetnéd őket a sötétségből, akkor téged kifejezetten tárt karokkal várlak.
Mert amikor meghozod a döntést és igent mondasz....
az egész csapat kinyitja feléd a szívét és mindig lesz valaki aki támogat.
Te mit szeretnél most igazán?
Ha eddig eljutottál, az biztosan nem véletlen. Valami megérintett benned, valami elkezdett mocorogni.
Most két út áll előtted — és mindkettő RÓLAD szól:
Egy picit most végre magamra figyelek
Szeretnék jobban lenni. Több nyugalmat, könnyedséget, stabilitást érezni a mindennapokban.
Nyitott vagyok kipróbálni valamit, ami tényleg segíthet.
Kipróbálnám, hogy mit tud egy illat
Szívesen elindulnék, de először szeretném megtapasztalni, hogy mit adnak az olajok — valódi helyzetekben, valódi érzelmekkel.
🚀Gyorsítósáv
જ⁀➴A "Gyorsítósáv" neked szól, Ha már regisztráltál, de még nincs juciTERRA fiókod, itt könnyedén beléphetsz a közösségembe, és akár másokat is meghívhatsz.
Tovább is mennék — másokat is támogatnék
Érzem, hogy ez az út nekem is sokat adhat… és szeretném továbbadni másoknak is.
Készen állok fejlődni, tanulni, és egy szabadabb életet építeni.
Én már megtaláltam az utamat...
És te? Mikor akarod végre a kezedbe venni a sorsodat és tenni Magadért?
Szia! Örülök, hogy eddig eljutottál és még olvasod!
Ez azt jelenti, hogy már szeretnél lépni, csak még nem mertél rányomni a gombokra.
Ne félj végre! Éld a saját életedet, azt amire már régóta vágysz. Ahol nem kell nélkülöznöd.
Én is így kezdtem, féltem, hogy nem leszek elég jó, hogy nem leszek jó anya, feleség, társ. Hogy kevés vagyok én ehhez. De ha még kételkednél benne, nyugodtan írj rám és elmagyarázom miről is szól ez az utazást, mit várhatsz ettől.
Én miután megszülettek a gyermekeim átváltottam "túlélő" üzemmódba és csak sodródtam az árral. Nem vártam el semmit az élettől, csak meg akartam élni a gyerekek babakorát, nem akartam átszaladni felette. Nem voltak céljaim, nem voltak álmaim. Csak léteztem anyaként. Ekkor talált rám egy üvegnyi szeretet és mertem magamnak is engedni. Megengedtem magamnak, egy egy pihentető fürdést, megengedtem magamnak, hogy dolgozzak és ne csak a gyerekekért legyek, hanem magamért is. Elkezdtem Ön fejleszteni magam, hogy ne akadály legyek a sikerem elérésében, hanem én tartsam magamnak a létrát. Hogy készen álljak fejlődni és befogadni mindazt, amit képes vagyok elérni.
Most már tudom, hogy nem kell egyedül csinálnom, nem kell mindent egyszerre akarnom, de ki kell tartanom a döntéseim mellett, és amit kigondolok, azt meg is kell valósítanom ahhoz, hogy értelmet nyerjen minden.
Nem foglak rábeszélni semmire! Én nem fogok tukmálni senkinek semmit!
De ha készen állsz a változásra, Én segíteni fogok neked.
Ha eddig elolvastad, nem véletlen vagy most itt. Vedd a kezedbe a jövődet és teremtsd meg azt az álmot magadnak, amit szívesen élnél.
A kezedben a lehetőség! Ha élsz a lehetőséggel csak nyerhetsz, semmi kötelezettséggel nem jár. Viszont ha nem próbálod meg, akkor csak veszíteni tudsz, az esélyt sem adod meg magadnak a jobb élet felé.
Én már megtaláltam a rövidebbik utat!
Te készen állsz, hogy megkeressük együtt a TIÉDET?
Tatárné Szalóki Krisztina
profile_name
GYIK
GYAKRAN KÉRDEZIK
Tényleg elég, ha én csak saját magam miatt csatlakozom?
Igen, sőt! A legtöbben így kezdik. Nem kell rögtön nagy célokat kitűznöd – elég, ha szeretnél egy kicsit jobban lenni. Ha neked ad valamit ez az út, az már önmagában elég.
Ez valami MLM dolog? Kell embereket toborozni?
Nem, nem kell. A legfontosabb az, hogy te jól érezd magad a termékek használatával, és megtapasztald, mit adnak neked. Ha csak magadnak szeretnél természetes megoldást – az is rendben van. De ha egyszer úgy érzed, szívesen megosztanád másokkal is, amit tapasztaltál, akkor a juciTERRA eszközei és támogatása segítenek ebben. Itt nem tukmálunk – mesélünk. Nem toborzunk – kapcsolódunk.
Mi van, ha nem értek hozzá, és nincs tapasztalatom?
Senki sem így kezdi. Itt nem profikat várunk, hanem valódi embereket. Minden segítséget megkapsz ahhoz, hogy fokozatosan tanulj – és minden lépésedben ott lesz valaki melletted.
Mennyi időt kell rászánni, ha csatlakozom?
Amennyit szeretnél. Van, aki heti pár órát szán rá, másnak ez életformává válik. Nincs kötelező minimum – te döntöd el, mennyit adsz, és mit szeretnél kapni érte.
Mi van, ha félek elindulni?
A félelem természetes. A kérdés nem az, hogy van-e benned félelem – hanem az, hogy hagyod-e, hogy megállítson. Itt nem leszel egyedül. Fogjuk a kezed, de a lépést neked kell megtenned.
Ez most doTERRA vagy juciTERRA? Nem ugyanaz?
A doTERRA a termék – egy nemzetközi, kiváló minőségű illóolaj- és életmódmárka. A juciTERRA egy független magyar támogatói közösség, ami segít abban, hogy érthetően, emberközelien, lépésről lépésre megismerd ezt a világot. Mi vagyunk a „segítő kéz” a doTERRA mellé.
Ha a juciTERRA-hoz csatlakozom, akkor automatikusan doTERRA tag is leszek?
Nem. A juciTERRA nem egy hálózat vagy beléptető rendszer!! Ez egy független, virtuális segítő platform, ahol segítséget kapsz a problémádhoz leginkább illő doTERRA termék(ek) kiválasztásában. Ha úgy döntesz, hogy szeretnél rendelni, akkor a juciTERRA lépésről lépésre megmutatja, hogyan tudsz önállóan létrehozni egy saját doTERRA fiókot. Nem kell mástól vásárolnod, nem kell „csatlakoznod” senkihez, nem kapsz nyomást, nincsenek kötelező körök. Ez a rendszer rólad szól – és arról, hogy szabadon dönthess.
Miért érdemes a juciTERRA-n keresztül megismerkedni a doTERRA-val?
Mert a juciTERRA nem értékesít, nem toboroz, nem „beszervez”. Ez egy egyedülálló segítő rendszer, amit azért fejlesztünk, hogy a termék legyen a központban, érthetően, egyszerűen megismerhesd a doTERRA világát, és önállóan tudd eldönteni, hogy szeretnél-e rendelni – és hogyan. A juciTERRA segít neked eligazodni, tanulni, kérdezni, elindulni. Nem kapsz nyomást, nem kerülsz struktúrába, nem várunk el semmit. Ez a te utad. Mi csak melléd állunk, ha kéred.
Kövi kérdés
Kövi válasz
Akik már megtapasztalták, milyen a változás belülről
Három élet, három kérdés – és egy bátor válasz
Tanuló Sándor
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Makk Marci
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Kiss Manyi
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Valamiért pont most olvasod ezt. Nem véletlen.
Ne arról dönts, hogy megpróbálod-e. Dönts inkább arról, hogy maradsz-e ott, ahol most vagy.
Nem kell azonnal mindent megváltoztatnod. De ha most sem lépsz, akkor ugyanaz marad minden. A kérdés nem az, hogy „megéri-e”. Hanem az: meddig halogatod még?
